A belgiumi villámvakációnkra még ősszel, Grúziában vettük meg a repjegyeket.
Elsősorban azért vágytunk Belgiumra, mert még nem jártunk ott, másodsorban van egy olyan fogadalmunk, miszerint meg kell látogatunk az összes európai fővárost és onnan be kell szereztnünk mindenhonnan egy-egy mágnest. Legutolsó de legfontosabb szempont pedig az volt, hogyrohadt olcsó volt a repjegy.
Érdekes, hogy a Wizzair brüsszeli járatként tüntetni fel magát, míg valójában az onnan 80 km-re lévő Charleroi-ba érkezik a gép. De mindegy, az ilyen apróságokon túl kell lendülnie egy "budget traveller"-nek. Ha a repjegy árához hozzávesszük még a reptéri transzfert, ami amúgy drágább volt, mint maga a repjegy, még akkor is bőven megérte megvenni az olcsó repjegyet. Charleroiból egyébként a Flibco buszai hozzá vannak igazítva az induló és érkező járatokhoz, szóval viszonylag gyorsan, 1 óra alatt bent is voltunk Brüsszelben.
És hogy milyen is Brüsszel?
Sok embertől hallottuk már, hogy Brüsszel ronda, koszos, nem éri meg megnézni. Azért nekünk igenis tetszett Brüsszel, 1-2 napot el lehet járkálni benne, de tény, hogy túl sok látványosság és érdekesség nincs. A főtér gyönyörű, csodálatos épületekkel van körülvéve és a körülötte lévő utcácskák és házak is megőrizték a középkori hangulatot . A híres pisilős kisfiús szobor körül falkában portyáznak a turisták, a legtöbben és legidegesítőbben az ázsiaiak, akik egy jó képért simán rád lépnek és beledöngölnek a macskakőbe.
A pisilő kisfiú egyébként egy elképesztően túlhype-olt látványosság,
valami olyasmi, mint Koppenhágában a kis hableány szobra. Kicsi, jellegtelen, de valamiért minden turistakönyv a legfőbb látványosságok között emlegeti őket, így körülrajzák őket a turisták mint légy a trágyadombot az istállót.
Csalódásunkat aztán a Delirium Café-ban enyhítettünk, ahol legurítottunk egy-két belga sört. Jó, a legurítás erős túlzás. A belga söröket nem lehet csak úgy legurítani. A belga sörök nem a rohamivóknak vannak, hanem inkább a sör geek-eknek. De komolyan, ha szereted a sört és érdekelnek a sörkülönlegességek, akkor mindenképp érdemes ellátogatni Brüsszelbe. Egyrészt mert egymást érik a jobbnál jobb sörözők, másrészt mert olyan sörkultúra van, amiről otthon álmodni sem lehet. Szóval aki odáig van a belga típusú felső erjesztésű sörökért, annak Brüsszel (és egész Belgium) egy igazi mennyország lesz. Olyan választék van, hogy leesik az ember álla.
Dehogy Brüsszel mitől is a legédesebb?
Bizonyára mindannyian hallottatok már a világhírű belga csokoládéról, ami Brüsszelben csak úgy folyik ki az utcára! Egymás hegyén-hátán vannak a szebbnél szebb csokoládéboltok, ahol rabul ejtenek a csodás illatok és az elképesztő látvány, a csokoládé látványa! Ezenfelül ami nagyon izgalmas Brüsszelben az a rengeteg gofrizós hely. Ha maradt még hely a gyomrunkban a csokoládé mellett, érdemes betérni egy gofrizóshoz ahol minimum 5 eurót kell elköltenünk egy mindennel megpakolt gofriért. DURVA! Az, hogy érdemes-e azt nem tudjuk, de ha megnéznétek, járjatok utána!
Szállást érdemes Airbnb-n nézni, ki lehet fogni egy-két jó helyet és nyilván olcsóbb mint kb. bármi más. És ez a nyilván olcsóbb persze a nyugati szinten olcsóbbat jelent, ami ugyebár nekünk azt jelenti, hogy drága. Grúzia utána a mi kis nyugati kalandunk amúgy is egy sokkterápiás kezeléssel ért fel, már ami az árakat illeti.
Érdemes kilátogatni a központtól kicsit távolabb lévő Atomium-hoz, ami egy óriási park szélén található, de sok elvárást nem szabad támasztani az Atomiummal szemben. Szép meg minden, de a kötelezően ellőtt instafotókon kívül nem nyújt túl sokat szerintünk.
Az eddig említett érdekességeken kívül érdemes még megjegyezni, hogy Brüsszel rengeteg nemzetközi vagy regionális szervezet központja. Ami Európa számára talán a legrelevánsabb, hogy itt található a NATO központja, valamint Strasbourg és Luxembourg mellett az Európai Unió központja. Ennek megfelelően a gazdasági negyed hatalmas és eléggé nyüzsis.
A sokak által emlegetett koszt nem, viszont hajléktalant nagyon is sokat láttunk. Főleg a pályaudvarok környékén, aluljárókban, metróállomásoknál láttunk nagyon sokat. Számunkra eléggé megdöbbentő volt, mivel a Nyugat-Európa és jóléti társadalom kifejezések kéz a kézben járnak. Nyilván tisztában voltunk vele, hogy nyugaton is léteznek vesztesei az éppen aktuális gazdasági folyamatoknak, inkább azon döbbentünk meg, hogy az általában jól működő nyugati szociális haló ellátja és megoldja ezeknek az embereknek a problémáit.